eXtremeMan Nagyatád 2024 - Élménybeszámolóm
eXtremeMan Nagyatád – 2024.08.10.
Középtáv Variációk (1,3km úszás + 90km bringa + 5,2km futás)
"Az út maga a cél!".
Gondoltam megtapasztalom élőben, hogy milyen lehet a hamisítatlan eXtremeMan érzés. Amikor egy fél éve emellett döntöttem, úgy voltam vele: mi ez nekem? Hosszabb távot már úsztam régebben is, bringázni már bringáztam 60km-t: akkor a 90 sem lehet sokkal nehezebb?, az 5,2 km futás meg csak pite lesz az eddigi félmaratonjaim után. Aztán megtapasztalhattam, hogy micsoda nagy út eljutni a célig, edzésről-edzésre, napról napra, míg elérek a versenyig.
Aztán eljött a verseny napja. Izgalmas volt úgy odaállni a rajthoz úgy, hogy tudtam, hogy mennyi-mennyi sok munka van ebben a felkészülésben: hányszáz km van már a lábamban – úszva, bringázva és futva?! Az úszás mintha sokkal könnyebb lett volna, mint ahogy terveztem. A tervezett kb. fél órából egy alig 22 perces idő született. Pedig ez még csak a kezdet volt. Az igazi harc csak ezután jött: az a 90 km "könnyed" bringa.
Valamikor ekkor tudatosult bennem igazán a csapatszellem érzése, az együtt küzdés igazalmai: az, ami miatt én elindultam erre az "útra". Hogy mennyire egy testet és lelket megpróbáltató, ugyanakkor felemelő érzés ez a "verseny": harc önmagammal. Szavakba nem lehet önteni, hogy mekkora boldogság és öröm, amikor mindenki nekünk szurkol és bátorít és visz előre kilóméterről-kilóméterre. Amikor 70 után már minden is fáj ami mozog, de te még kűzdesz, mert már közel az a cél. Megérkezni Nagyatádra a "laza" 3 óra bringa végén egy hatalmas megkönnyebbülés, de még van egy menet.
Csak 5,2km futás, de itt már azért a láb is megmakacsolja néha-néha magát, de ezt már azért is le kell győzni. Mondanom sem kell, hogy milyen örömteli érzés volt befutni a célba: egy bő 4 órás küzdelem után, az öntúlszárnyalás végre teljesítve.
És most ezután (a nem túl rövid) élménybeszámoló után, szeretném megköszönni mindenkinek a segítségét, akik nélkül ez nem sikerülhetett volna.
Köszönöm az edzőmnek Tóth Gábornak, hogy az első perctől az utolsóig támogatott és felkészített erre a versenyre. Köszönöm Herr Gyulának, ezt a fantasztikus versenylehetőséget, mert bizony az eXtremeMan nem csak egy verseny, hanem egy történet, amit mi versenyzők írunk évről-évre.
Végül, de nem utolsó sorban, köszönöm az összes családtagomnak, rokonoknak és a barátaimnak, hogy végig támogattak a felkészülésben és többen a verseny alatt is.
eXtremeMan, jövőre is találkozunk!
A versenyen, rólam készült képek a Facebook és Instagram posztomban érhetők el:
https://www.facebook.com/share/p/DUMr7ZrWmfsjRMHp/